Kutatási terv
A témaválasztás indoklása
A Jedlik Ányos Doktorjelölti Ösztöndíj elnyerése esetén a támogatott időszak első két negyedévében a disszertációmmal kívánok foglalkozni. Az Egységtől egységig: Csengery Antal és a centralista Pesti Hirlap szerepe az Ellenzéki Párt megszervezésében című doktori értekezésem két részből áll: egy kb. 180 oldalas tanulmányból a címben megjelölt témáról és egy kb. 500 oldalas forrásközlésből, mely Csengery Antal 1844 júliusa és 1847 júliusa között a Pesti Hirlapban megjelentetett írásait gyűjti össze. Ezt a munkát 2013 februárjában nyújtom be fokozatszerzés céljából, így az ösztöndíjas időszak első felét a bírálatokra adott válasz elkészítésével, a védéssel, a disszertáció tanulmány részének publikálásra való előkészítésével tölteném azáltal, hogy a védési folyamat során elhangzottakat hasznosítanám és dolgoznám bele a meglévő szövegbe úgy, hogy egy kb. 11 íves kismonográfiát hozzak kiadásra leadható állapotba. A fennmaradó két negyedévben pedig disszertációm másik részét kibővítve Csengery Antal Pesti Hirlapban 1844. július 1. és 1848. április 11. között megjelent írásait rendezném sajtó alá.
Csengery Pesti Hirlap-beli írásainak attribúciója korábban nem történt meg, így tevékenységének vizsgálata csak azon cikkek tárgyalására szorítkozhatott, melyeket a szerkesztő 1856-os Írói munkásságom című írásában magáénak vallott, illetve melyeket aláírt a lapban. E cikkek száma összesen 49, illetve ha ezekhez hozzávesszük a két Kemény Zsigmonddal közösen szignált írást, 51. Pedig Csengery ennél jóval több cikket írt a lapba, az 1844. július 1. és 1847. június 7. közötti időszakból disszertációm írása közben már azonosítottam 70, eddig ismeretlen Csengery-szöveget.
A Csengery-cikkek attribúciója a szerkesztő tevékenységének jóval behatóbb vizsgálatát teszi lehetővé a korábbiaknál. Csengery Pesti Hirlapos korszakát részletesen tárgyaló monográfia egyébként sem született eddig, a centralistákat, mint csoportot vizsgáló művek pedig csak a szerkesztő legfontosabbnak tartott írásainak vizsgálatára szorítkoztak. (Elsősorban az 1845-ös Városi ügy, és a Töredék eszmék a községek rendezése körül című írásokra, valamint az 1846. január eleji programadó cikkre.) Így mind a Csengery monográfia, mind a szövegkiadás hiánypótló szerepet töltene be.
Szakmai előzmények
A Kossuth által alapított Pesti Hirlap 1844 nyarán került a centralisták kezébe. A lap szerkesztését kezdetben Szalay László, majd 1845. július 1-jétől 1848. december 31-ig – 1848 májusától Kemény Zsigmonddal karöltve – Csengery látta el. Ezen időszak alatt a Pesti Hirlap cikkeinek jelentős része aláírás nélkül, vagy jelekkel ellátva jelent meg, ami nagyban megnehezíti a lap kutatóinak dolgát. Csengery Antal cikkeinek attribúciója máig váratott magára, sőt a Kemény Zsigmond tollából származó és Papp Ferenc, Tóth Dezső, Haraszty Gyula, valamint Barla Gyula által részben azonosított Pesti Hirlap-beli írások kiadására is csak tervek készültek. Ennek oka abban keresendő, hogy mindeddig nem készült olyan mű, mely segítséget nyújthatna a kutatóknak a lap cikkeinek azonosításában, illetve kiadásában. Pedig Csengery és Kemény Pesti Hirlapban megjelent írásai publikálásának van relevanciája. Ezt igazolja, hogy a többi jelentős centralista szerzőnek már jelentek meg ilyen jellegű munkái. Szalay László még 1847-ben kiadta addig megjelent publicisztikai írásait, Eötvös József pedig 1846-ban Reform címen szerkesztette egyetlen terjedelmes röpirattá a lapban 1845 végéig közölt cikkeit. Trefort Ágoston 1882-es Kisebb dolgozatok az irodalom, közgazdaság és politika köréből című munkájában adott közre a Pesti Hirlapban korábban megjelent írásokat. E kötetek közül a Reform már számos kiadást megért, míg Szalay cikkeit 1988-ban reprintben adták újra közre. Pesti Hirlap-beli Eötvös-cikkeket tartalmazó kötetek a XX. század eleji Eötvös József Összes Munkái sorozatban is jelentek meg. Eötvös 1846 májusa és 1848 márciusa között megjelent írásait Fenyő István gyűjtötte össze, majd ezen írásokat az 1970-es években kiadott Eötvös József Művei sorozatban jelentették meg újra. Még Kemény Zsigmond Erdélyi Hiradóba írott cikkeit is összegyűjtötték a Kemény Zsigmond Művei sorozat Korkívánatok című kötetében. Csengery Pesti Hirlapos cikkeiből 1884-ben a Csengery Antal Összegyűjtött Munkái sorozatban, illetve 1988-ban az Idegen kezek című kiadványban jelent meg válogatás, melyek azonban természetesen nem a teljesség igényével készültek. A Pesti Hirlap írásai szerzők szerinti elkülönítésének tehát van létjogosultsága. E cikkek szétválogatására már csak azért is szükség van, mert egyes esetekben a centralisták véleménye is eltért, és a véleménykülönbségek kimutatása csak elhatárolt szövegkorpuszok esetében lehetséges.
A téma tudományos fontossága
Csengery cikkeinek azonosítását és tevékenységének vizsgálatát azért látom indokoltnak, mert ő a magyar történelem egyik legfontosabb korszakában, a polgári átalakulást közvetlenül előkészítő reformkor utolsó éveiben, illetve az átalakulást meghozó időszakban volt a legolvasottabb magyar politikai lap szerkesztője. Eközben pedig még közvetítőként is működött a centralisták és municipalisták között. Kulcsszerepet játszhatott tehát az események alakulásában, és a liberális – azon belül is a centralista – eszmék terjedésében. A Csengery-szövegkorpusz vizsgálata tehát olyan eredményeket hozhat, melyek jelentősen módosíthatják a korszakról alkotott képünket.
A téma újszerűsége
Mindeddig nem készült olyan monográfia, amely részletesen foglalkozna Csengery Antal Pesti Hirlapos tevékenységével, és olyan szövegkiadás sem, mely a szerkesztő e lapban megjelent írásait maradéktalanul gyűjtötte volna össze. Így mindkét vállalkozás hiánypótló szerepet töltene be.
A kutatás célja
A centralisták tevékenységét már korábban is sajtótörténeti szempontból vizsgáltam, és az ösztöndíj időtartama alatt is ezt a tevékenységet kívánom folytatni. Az 1844. július 1. és 1847. június 7. közötti időszak tárgyalása során a hírlapi cikkek és viták ismertetésével új eredményekre jutottam, ami a későbbi periódusok ilyen szempontú megközelítését is ígéretessé teszi.
Ütemterv
A Jedlik Ányos Doktorjelölti Ösztöndíj elnyerése esetén az első negyedévben a doktori szigorlatra, illetve a védésre készülnék. (A disszertáció műhelyvitája 2012. december 13-án sikeresen lezajlott.) Eközben megírnám az opponenseknek adandó választ és megfontolnám a kritikákat, melyek jegyében megkezdeném a disszertáció tanulmány részének könyvvé alakítását, amit a második negyedévben is folytatnék. A kéziratot kiadásra kész állapotban legkésőbb a második negyedév végén zárnám le. Ezt követően, a harmadik és negyedik negyedévben Csengery Antal Pesti Hirlapban 1844. július 1. és 1848. április 11. között megjelent írásait rendezném sajtó alá. Ezen cikkek közül az 1847. június 7. előtt megjelenteket már azonosítottam, és betűhű átiratukat, valamint a szerzőhöz kötés módját ismertető jegyzeteket is elkészítettem. Az ösztöndíj második félévében így az 1847. június 7. és 1848. április 11. között megjelent Csengery-írások azonosítása, átírása és az attribúciót tárgyaló jegyzetek megírása lenne hátra.
Tervezett munkamódszer
Csengery Antal 1847. június 7. és 1848. április 11. között a Pesti Hirlapba írt cikkeinek azonosítására azt a módszertant alkalmaznám, amelyre szakdolgozatomban tettem javaslatot, és amelyet a disszertációmban is alkalmaztam.
A disszertáció tanulmány részének önálló monográfiává alakításakor a korábbiakhoz hasonlóan a Pesti Hirlap cikkeit a korabeli sajtótermékekkel folytatott viták és egyéb politikai mozgások kontextusába helyezem. Csengery és társai politikai tevékenységének vizsgálatakor a politikai pozíció kijelölés elméleti hátterét hasznosítanám Reinhart Koselleck munkásságából, illetve a beszédmódkutatás eredményeit, elsősorban Takáts József munkásságából.
A várt kutatási eredmények és azok hasznosítási lehetőségei
Az ösztöndíj időtartama alatt végzett kutatásaim várhatóan számos, 1847. június 7. és 1848. április 11. között a Pesti Hirlapban megjelent Csengery-cikk feltárását fogják eredményezni. Az irodalomtörténeti, történeti, eszmetörténeti stb. kutatásokat mindig fellendíti, ha forráskiadás történik. A megjelent új forráskiadás azonnal a figyelem középpontjába kerül, és arról a későbbi vizsgálódások során sem lehet megfeledkezni.
Az eredmények gyakorlati hasznosítási lehetőségei, felhasználásuk módja és területei
Eredményeim a későbbiekben számos módon lesznek hasznosíthatóak. A Csengery-cikkek attribúciójánál használt módszertan mentén számos más korabeli folyóirat azonosítatlan írójú cikkeinek szerzőhöz kötése válik majd lehetségessé. Az összegyűjtött Csengery-szövegkorpusz a korszak kutatói számára szolgálhat fontos forrásul, és lehetővé teheti a periódus értékelésének módosítását politikatörténeti és eszmetörténeti szempontból is. A disszertáció centralisták tevékenységét vizsgáló része pedig az egyes centralista szerzők tevékenységének újraértelmezéséhez és átértékeléséhez adhat kiindulópontot, miközben a municipalistákkal és konzervatívokkal foglalkozó kutatóknak is szolgáltathat munkájukhoz nélkülözhetetlen adalékokat.
A kutatás további folytatásának lehetőségei
Az ösztöndíj időtartama alatt elkészítendő monográfia Csengery és a centralisták tevékenységét 1847. június 7-éig, az ekkor létrejött Ellenzéki Párt alapító dokumentumául szolgáló Ellenzéki Nyilatkozat aláírásáig vizsgálná. Csengery és csoportja hírlapszerkesztői és politikai tevékenysége azonban ekkor még nem ért véget, Csengery és Kemény Zsigmond ugyanis 1848. december 31-ig maradt a Pesti Hirlapnál. A megírandó monográfia, illetve a szövegkiadás számos új szempontot vet fel, melyek mentén szükségesnek látszik a centralisták 1848 végéig folytatott tevékenységének újragondolása.
A vizsgálandó periódust négy részre lehetne bontani. Az első részben a centralisták által a diétán tárgyalni kívánt kérdéseket, ezek óhajtott megvalósítási módját, valamint az elfogadtatásuk érdekében az 1847–48-as országgyűlés megnyitása előtt tett taktikai lépéseket kellene kutatni. A második az országgyűlés megnyitásától az áprilisi törvények szentesítéséig – 1848. április 11. – tartó időszakot vizsgálná különös tekintettel arra, hogy Eötvösék milyen irányba próbálták befolyásolni cikkeikkel a törvényhozás munkáját, valamint hogy céljaik elérése érdekében milyen szövetséget kötöttek a parlamenten kívüli és belüli erőkkel. A harmadik rész az áprilisi törvények aláírása utáni időszakot venné górcső alá Eötvös és Trefort külföldre távozásáig. Eötvös a Batthyány-kormány minisztere, Trefort 1848. április 27-én a földművelés, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium államtitkára, majd emellett a júliusi választások után a főváros terézvárosi kerületének képviselője, Szalay pedig az igazságügyi minisztérium kodifikáló osztályának főnöke lett. Mindezek miatt ennek a periódusnak a vizsgálatakor nem csupán arra kell tekintettel lenni, hogy a Pesti Hirlap az országgyűlés elé kerülő tárgyakat mely irányba kívánta eldönteni, hanem arra is, hogy a centralisták milyen szerepet játszottak az új törvények előkészítésében és elfogadtatásában. Emellett szót kellene ejteni az ekkor félhivatalos kormánylappá váló Pesti Hirlap kormányzatot támogató tevékenységéről is. A negyedik rész az 1848. szeptember végétől december végéig tartó időszak vizsgálatakor csupán Csengery és a társszerkesztő Kemény cikkeinek vizsgálatára szorítkozhatna. A politikai tevékenységet folytató centralisták közül ugyanis Szalay, Eötvös és Trefort addigra már elhagyták az országot, Irínyi pedig a radikálisokkal szavazott a parlamentben.
Vállalások
A félévente kötelező vállalások közül vállalom, hogy mindkét félévben megjelentetek 1-1 tanulmányt referált hazai szakfolyóiratban. Ezeket minden félév második negyedévében teljesítem. Mindemellett az első félévben részt veszek 1 konferencián. A konferenciáról összefoglalót készítek, és azt megosztom más kutatókkal vagy hallgatókkal. A negyedévente kötelező vállalások közül vállalom, hogy minden negyedévben végzek tutori tevékenységet, és az ösztöndíj kezdetekor kutatói blogot indítok, melyet az ösztöndíj egész időtartama alatt üzemeltetek.
2013. január 21. Kovács József